2013 – előtte, közben, utána

Részletek

Írta: Dórike

Néhány évvel ezelőtt – még loknis hajú bakfisként -, 1999-ben kíváncsisággal vegyült félelemmel vártam az Armageddont. Eljött az éjfél, új nap virradt, újesztendő vette kezdetét, a tél nem volt hidegebb, mint máskor, s a tavasz is csak    elérkezett.

Egy hónappal ezelőtt – immár gyakorló felnőttként – ismét vártam. Magamban készülődtem az elképzelhetetlen végre. Emlékmorzsákat szórtam szerte a földön, hátha valaki majd megtalálja, s csipegetve jóllakja életem falatkáit. 

De megint megúsztuk, túléltük december 20-át, és vele együtt a 2012-es évet.

Modern nőnek tartom magam, így pszichológusok segítségével könnyedén feldolgozom, hogy huszonöt évem alatt kétszer akart a világ véget vetni önnön létének. Akár fel is háborodhatnék, de a túlzott mimika ráncokat okoz, s erre végképp nincs szükségem. Ha igazán babonás volnék – ami ugye nem vagyok – én magam is véget vetettem volna éltemnek nem is oly régen. Világvégék jönnek-mennek, erre tessék, újabb csapás: a 13-as szám… 365 napig újra szoronghatunk mennyi balszerencsét s rontást hozhat ránk e közhiedelemben oly megvetett számjegy!

Jézusnak nem jött be, és Napóleont is kitörte a frász, de én hiszek a 13-ban. Bontsuk meg, és bízzuk a számmisztikára: 3 királyfi, 3 kismalac, 3 próba, 3 év az MSMME-nél. Adjuk össze, 1+3=4, pontosan ennyi országban jártam a tavalyi évben. 13, ennyi idős korom óta álmodom Londonról, az újságírásról, a szőke hajról. 3-ból 3 teljesítve. 13, éppen eggyel több, mint 12, mely jelen esetben az egy évre lebontható hónapjaink száma. Ennyi időm van arra, hogy bebizonyítsam magamnak, valóban jó úton járok. A 13 duplája 26, mely egészen véletlenül kulturális fesztiválunk idei sorszáma, s ennyi idős leszek én, ha a sors kedve úgy tartja. S ne feledjük: 3 a magyar igazság is…

Nekem még nincs bakancslistám, de ha volna, most néhány dolgot kipipálnék.

„Azok által méretünk meg, kik hozzánk mérik magukat.” Generációm az elégedetlenségtől bűzlik, torkukat az elnyomás sava marja, s én önhitten fittyet hányok nyomorukra. Köszönöm, nekem most jó. Éljen 2013!

Dórike